Schunda Venczel József hangszerkészítő mester aki egy népi hangszerből koncerthangszert alkotott.
A Schunda Baráti Kör Egyesület küldetése, hogy elsősorban a magyar pedálcimbalom kulturális örökségét méltó módon ápolja, kutassa és nemzetközi szinten is népszerűsítse. Az egyesület célja, hogy a cimbalom - amely a Schunda család kiemelkedő találmánya - ne csupán a magyar, hanem az európai kulturális emlékezetben is méltó módon foglalja el helyét.
Tevékenységünk középpontjában az eltűnőfélben lévő cimbalomkészítés, valamint a cimbalomjáték népszerű-sítése áll. Fontos feladatunk a pedálcimbalom UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára való felterjesztése. Emellett a jövőben ösztöndíjprogramokat tervezünk indítani fiatal hangszerkészítők és zenészek támogatá-sára, és szeretnénk szerepet vállalni régi hangszerek restaurálásában, rekonstrukciójában.
Egyesületünk kiemelten fontosnak tartja a közösség-építést és az oktatást. Nemzetközi cimbalomtáborokat tervezünk, koncerteket és workshopokat tartunk, ahol a résztvevők nemcsak a hangszer történetét, hanem annak modern szerepét és lehetőségeit is megis-merhetik. Innovációs törekvéseink közé tartozik az első magyar elektromos cimbalom kifejlesztésének támogatása is, amely új fejezetet nyithat a hangszer történetében.
A Schunda Baráti Kör Egyesület célja, hogy a magyar pedálcimbalom és tárogató értékeit megőrizve erősítse a közép-európai zenei együttműködéseket, elősegítse a régió kulturális párbeszédét, és inspiráló közösséget hozzon létre zenészek, hangszerkészítők és a közönség számára.
Célkitűzések és jövőkép
Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a cimbalom 150 éves gyártáskultúrájának jelentő-ségére, ösztönözzük az utánpótlás-nevelést, népszerűsítsük a hangszerjátékot, támogassuk a cimbalmos növendékekszakmai fejlő-dését, valamint népszerűsítsük és fenntartsuk az eltűnő cimbalomkészítés mesterségét, illetve ösztönözzük az ilyen irányú tanulmányokat.
A pedálcimbalom mára nemcsak a magyar zenei élet szerves része, hanem világszerte elismert hangszer, amely 2022-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára is. Ez az elismerés felelősséget ró ránk: hogyan őrizhetjük meg, népszerűsít-hetjük, és tehetjük alkalmazkodóvá a cimbalmot a XXI. század kihívásaihoz? Emiatt szükség van nagyobb nyilvánosságra, workshopokra és további koncertekre és a hangszer készítésének szakszerű dokumentálására.
A cimbalom története
A cimbalom modern formáját Schunda Vencel József fejlesztette ki 1874-ben Budapesten. Lábra állította, hangfogó pedállal látta el és hangterjedelmét kibővítette. Az új hangszer hamar népszerű lett, Liszt Ferenc és kortársai lelkesedéssel üdvözölték. A Schunda-gyár több ezer hangszert készített, amelyek eljutottak Európa uralkodói udvaraiba, Amerikába és Ausztráliába is.
A pedálos magyar cimbalom hangereje, hangminősége és terjedelme képessé tette arra, hogy a koncertpódiumok szólóhangszere legyen. A hangszer súlya közel 95 kg, rezonánsa lucfenyőből, váza fából és fémből készült, hogy ellenálljon a húrok mintegy 12 tonnás feszítő erejének. Hangterjedelme négy és fél, később közel öt oktávra bővült.
